5 fejezett-Csak vele!

Hát alig akad olvasóm! Lehet hogy pár rész és befejezem. Pedig hosszun akartam írni:) Ha akarod hogy legyen,folytatás akkor komiz!

** -Ugy is összefogtok jönni. Nem tök mind egy?-mondta Szaby miközben,be mentünk a házba.**

*Klau szemszöge*

Mi van ha Szabynak igaza van? Ha összejövünk? De kicsi korom óta ismerem. Ilyen hosszu idő  barátságot,nem kérne felálldozni. Valamikor,ezért ment szét egy kicsit a barátságunk. Mert bevalotta hogy szeret. Épp ezért is ment ki Kanadába 1 évre hogy kiszeresen belölem. Amikor elment,annyit mondot hogy egy 1 év mulva vissza jön. Volt egy idöszakom amikor depis voltam,annyi minden felgyült bennem,hogy én kárt tettem magamban.
Ezt mèg Rebeka sem tudja. Hiába voltunk 7 évig legjobb barátnők. Nem is voltuk annyira legjobb barátnök. Egy hülye srác miatt vesztünk össze. És az a hülye srác a Peti volt.
Valaki megfogta a vállamat. Sikitottam.
-Nyugi van! Csak annyira el gondolkoztál. Az elöbb 3x-szor is szoltunk.-mondta Varga.
-Ja bocsi csak elgondolkoztam,amit Szaby mondott.-mondtam.
-Ahh értem. Gyere csak elakartunk kösszöni,mert megyünk.-nézzett rám. Megindultam.
-Zsolti!-mondtam.
-Igen?-nezett rám
-Nem maradnál itt egy-két napra? - mondtam. Valahogy most szükségem van rá.
-Természetesen*rámosolygot*
Ma hamar elkészültem. Tiszta hulla vagyok. Ő is ugyan igy volt vele.
-Nem rosszalkodni az éjszaka!- szolt oda a Máté a konyhába.
-Nyugi nem lesz semmi-válaszoltam.
-Ahhh én is ezt mondanám-felment a szobájába.
-Nem normális. Na zsa aludni.-mondta. Együtt aludtunk.

*Reggel*

Reggel arra ébredek,hogy Zsolti enyhén szorosan magához ölelt. Olyan cukin alszik! Meghalok, az utso szo tulzás volt,de akkor is ahh..
Elkeztem simogatni az arcát.
-Joreggelt-sugtam a fülébe.
-Hmm...neked is! De jo lenne minden reggel,igy kelni-megpuszilt,közvetlenül a szám mellett. Fhuu te ahh,ezt gondoltam.
-Gyere menjünk reggelizni,álomszuszék.-mikor fel akartam kelni,visszahuzott magához.
-Ne csináld már*egymásra mosolyogtunk*
-Mit?-nézett rám,perverzen.
-Ne tetesd,mintha nem tudnád!-megcsikiztem. Igy gyorsan ki tudtam,szabadulni a fogságából. Gyorsan elkeztem mennekülni a konyhába. Ő persze jött utánam.
Mikor be értem  Máté,Szalay és Szaby volt bent. Vissza akartam fordulni de,bele ütköztem Zsoltiba.
Kicsit hülyén éreztük magunkat.
-Khmm...Hogy alut a gerle pár?-mosolyodot el Szalay.
-Remekül-válaszolta Zsolti,még mielött megszolalhatam volna.